A toluolgáz-érzékelő egy gázvezérlőből és egy gázdetektorból áll. A toluoldetektor telepítése alapvetően két lépésből áll. Az első a gázérzékelő felszerelése. Az érzékelő telepítése során elsősorban a következő szempontokra kell figyelni:
Első:A riasztószonda főként az égésgáz-érzékelővel érintkező érzékelőelem. Ez egy platina huzaltekercsből áll, amelyet alumínium-oxiddal és ragasztóval burkoltak be, hogy gömb alakúak legyenek, külső felülete pedig ritka fémekkel, például platinával és palládiummal van rögzítve. Ezért legyen óvatos a telepítés során, hogy elkerülje a szonda károsodását.
Második:Az érzékelő körül nem lehetnek erős elektromágneses mezők (például nagy teljesítményű motorok, transzformátorok), amelyek befolyásolják a műszer működését.
Harmadik:A mért gáz sűrűsége eltérő, és a beltéri szonda beépítési helyzete is eltérő legyen. A toluol sűrűsége (robbanási teszt) nagyobb, mint a levegőé, ezért a szondát a talajtól 30 cm távolságra, felfelé fordítva kell elhelyezni.
A második lépés a gázszabályozó telepítési óvintézkedései:
Első:A riasztó beépítési magassága általában 160-170cm legyen, hogy a karbantartó személyzet elvégezhesse a napi karbantartást.
Második:A vezérlő egy biztonsági műszer hang- és fénykijelző funkcióval. Olyan helyre kell telepíteni, ahol a személyzet jól látja és hallja, hogy a rejtett veszélyeket időben kiküszöbölje.
A toluoldetektort széles körben használják gáz-, kőolaj-, vegyipari, olvasztási, biokémiai, gyógyszerészeti, gépészeti, benzinkutak, benzinkutak, hűtőházak, élelmiszerüzemek, konyhák, kazánházak, acélgyárak, elektronika, permetezés, olaj- és gyapotüzemek, biológiai iparban. , Veszélyes helyek, ahol gyúlékony, mérgező és káros gázok vannak, például csatornák.