A fagyasztott élelmiszer-feldolgozó üzemek szinte kivétel nélkül ammónia{0}}alapú hűtőrendszereket használnak. Ahol ammónia van jelen, ott lényegében "kettyeg az időzített bomba". E kockázat mérséklése érdekében és az Állami Munkabiztonsági Hivataltól kapott megbízásnak megfelelően ezek az üzemek folyékony ammónia szivárgásérzékelőket szereznek be és telepítenek az olyan vészhelyzetek megelőzése érdekében, mint például az ammóniaszivárgás.
Ezekfix ammónia gázdetektorelsősorban élelmiszer-feldolgozó üzemek hűtőműhelyeibe és vegyipari üzemekbe szállítjuk. Mivel az ammónia már kis mennyiségű belélegzése esetén is erősen irritáló hatású, és potenciálisan mérgezést okozhat,-a szivárgásérzékelők nemzeti előírásoknak megfelelő felszerelése alapvető fontosságú az élet- és vagyonbiztonság szempontjából. Természetesen a legmegfelelőbb érzékelő kiválasztása elengedhetetlen a hatékony riasztási reakció biztosításához szivárgás esetén. Jelentős árkülönbség van az éghető ammóniára és a mérgező ammóniára tervezett detektorok között. Ennek elsődleges oka az alkalmazott különböző belső gázérzékelőkben rejlik. Azonos szivárgási forgatókönyv esetén egy elektrokémiai érzékelő (a mérgezés megelőzésére tervezték) hamarabb indít riasztást, mint a katalitikus égésérzékelő, mivel az előbbi nagyobb érzékenységet biztosít.
Az ammónia (NH3) sűrűsége 0,7710, relatív sűrűsége 0,5971 (levegő=1.00). Könnyen cseppfolyósodik színtelen folyadékká; szobahőmérsékleten történő túlnyomás elegendő a cseppfolyósodás indukálásához (kritikus hőmérséklet: 132,4 fok; kritikus nyomás: 11,2 MPa vagy 112,2 atm). Forráspontja -33,5 fok. Könnyen megszilárdul hószerű szilárd anyaggá, olvadáspontja -77,75 fok. Magas hőmérsékleten nitrogénre és hidrogénre bomlik, és redukálószerként működik; katalizátor jelenlétében nitrogén-monoxiddá oxidálható. Folyékony nitrogén, vizes ammónia, salétromsav, ammóniumsók és aminok előállítására használják. Előállítható nitrogén és hidrogén közvetlen szintézisével; kémiai égési sérüléseket okoz a bőrön, a szemen és a légutak nyálkahártyáján. A túlzott belélegzés tüdőödémához és akár halálhoz is vezethet.
A robbanásveszély figyelésekor katalitikus égésérzékelőt használnak 0–100% LEL (alsó robbanási határ) tartományban. Beépített -alacsony és magas riasztási küszöbértékekkel rendelkezik: alacsony riasztás 25% LEL-nél és magas riasztás 50% LEL-nél. Ez a beállítás a gáz robbanási határainak figyelésére szolgál.
A toxicitás ellenőrzéséhez elektrokémiai érzékelőt használnak 0–100 ppm vagy 0–200 ppm tartományban. Beépített-alacsony és magas riasztási küszöbértékekkel rendelkezik: alacsony riasztás 25 ppm-nél és magas riasztás 50 ppm-nél. Ez a beállítás a nyomokban lévő gázszivárgás észlelésére szolgál.
A két vizsgálati módszer különböző típusú érzékelőket alkalmaz. Ammónia szivárgás esetén a 0–100/200 ppm tartomány érzékelője először riasztást vált ki az elektrokémiai érzékelők nagyobb érzékenysége miatt. A 0–100%-os LEL skála 100 egyenlő részre osztja a gáz alsó robbanási határát, és speciális magas/alacsony riasztási küszöbértékeket használ a helyszíni robbanások megelőzésére.
Az ammónia két kulcsfontosságú tulajdonsággal rendelkezik: gyúlékony és mérgező. Javasoljuk azoknak a felhasználóknak, akik ammóniaérzékelő berendezést igényelnek a folyékony ammónia szivárgásérzékelőjéhez. Az ilyen riasztásokra vonatkozó biztonsági szabványok általában a toxicitás észlelését helyezik előtérbe, amely lényegesen nagyobb érzékenységet-többször nagyobb- tesz, mint a gyúlékonyság észlelésére használt katalitikus égésérzékelők.